Könyvelés : Társasági adó 2010 (Adók 2010)

Társasági adó mértéke Magyarországon 2010 évben

A társasági adó általános mértéke a pozitív adóalap 19%-a 2010.június 30-ig. 2010.július 1-vel az új kormány eltörölte a 10%-os adó alkalmazhatóságának feltételeit. A 2010.adóévi pozitív adóalapot két részre kell bontani, az egyik időszak 2010.január 1 és június 30-a közti időszak (181 naptári nap), a másik pedig 2010.július 1 és december 31-e közti időszak (184 naptári nap). A feltétel nélküli 10%-os társasági adókulcs a második félévben 250 millió ft adóalapig alkalmazható. Az év első felére pedig az alábbiakban leírtakat kell alkalmazni :

A kedvezményes társasági adó mértéke az adóalap 50 millió forintjáig 10% az alábbi feltételekkel (ezen felüli rész 19%-al adózik) :
  • adókedvezményt nem vesz igénybe (figyelem az adókedvezmény az nem egyenlő az adóalap csökkentő és növelő jogcímekkel !);
  • minimum egy fő az alkalmazottak statisztikai átlagos állományi létszáma (ebbe beleértendő az ügyvezető is!);
    átlagos statisztikai létszám számítása : havonta kell elvégeznünk az átlagolást a hónap naptári napjainak figyelembevételével (tehát, ha hó közben kezdtük meg a működést, vagy hó közben vettünk fel, ill.bocsátottunk el valakit, akkor törtszámot kapunk). Az éves átlagos statisztikai létszám a már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga. Fontos, hogy a részmunkaidősöket is egy-egy egész főnek kell tekintenünk. Törtszámnál 4-ig lefelé, 5-től felfelé kell kerekíteni. Például, ha egy cég ápr.20-án kezdte meg tevékenységét és év végéig egy fővel működik, akkor a számítás alapján az éves átlagos statisztikai létszáma 8,37/12=0,7, ami a kerekítés figyelembevételével 1 fő.
  • legalább havi 147 ezer ft.(a minimálbér kétszerese), tehát évi 1,764 ezer ft után fizetett 2009 évben nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot minden alkalmazottja után;
  • rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik;
    Rendezett munkaügyi kapcsolat
    : fő vonalakban, ha különböző munkaügyi szabálysértések miatt két éven belül nem szabtak ki rá szabálysértési bírságot, munkaügyi bíróság nem állapított meg jogsértést.
  • adóalapja, vagy az adózás előtti eredménye az adóévben és az azt megelőző adóévben elérte az elvárt jövedelem összegét (jövedelem-nyereség minimumot);
A különadót 2010.évtől eltörölték !!!

2010.év közben változott a feltöltési kötelezettség is és az új szabály már a 2010.december 20-i feltöltési kötelezettségre is vonatkozik !!! E szerint csak azoknak kell társasági adójukat december 20-ával feltölteni, akiknek az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot (tehát év közben kezdő vállalkozásoknál ne felejtsünk el naptári napok szerint arányosítani !).


Elvárt jövedelem (jövedelem-nyereség minimum) adója

2008.január 1 óta van ez az újfajta, veszteséges vállalkozásoknak is fizetendő minimális adó. Amennyiben a társasági adóalapja, vagy az adózás előtti eredménye (a kettő közül a nagyobb) kisebb, mint az elvárt jövedelem adóalapja, akkor az adó alapja ez utóbbi összeg és az adó mértéke ennek 19%-a. Választhat úgy is, hogy kitölt az apeh részére egy 32 oldalas nyilatkozatot, de ez utóbbi megoldást senkinek nem ajánlom. Az elvárt adó összege annyira minimális, hogy egyszerűbb befizetni, mint kihívni a sorsot magunk ellen..-)
Elvárt jövedelem adóalapja :
+ Összes bevétel (árbevétel,egyéb bevétel, pénzügyi műveletek bevétele)
- Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)
- Eladott közvetített szolgáltatások értéke
- Külföldi telephely bevétele
Adóalap * 0,02 = Elvárt adóalap
Adó = elvárt adóalap * 0,19
 
Nem kell az elvárt jövedelem alapján adózni a következő esetben :
  • az előtársasági adóévben (az alakulás évében) és az azt követő adóévben. Amennyiben a vállalkozás az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, akkor csak az első évben (megjegyezném, hogy annak nem akadtam nyomára, kinek nem kell előtársasági beszámolót készítenie, tehát továbbra is mindenkinek kell szerintem...)
  • közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok
  • az adózót elemi kár sújtotta az adóévben, vagy az azt megelőző évben és mértéke elérte az előző évi árbevétel legalább 15%-át. Elemi kár esetén a kár tényét tartalmazó okmányt (pl.biztosító szakvéleményét,jegyzőkönyvét), vagy ha ilyen nincs, akkor az adózó által kiállított jegyzőkönyvet (mely tartalmazza a kár tényét és mértékét) 15 napon belül el kell juttatni az apehnek. Határidő elmulasztása esetén későbbiekben már pótolni nem lehet !

De minis támogatások

  • a 10%-os társasági adó. de minis támogatástartalma az adóalap 9%-a. Támogatás összege egyenlő a 10%-os adómértékkel számított értékkel.
  • Beruházási adóalap kedvezmény (Új ingatlanok,eszközök beruházásának kedvezménye kis és középvállalkozásoknál)
  • Tárgyi eszköz beszerzésre felvett hitelkamat adókedvezménye

Társasági adóalap csökkentő jogcímek

  1. Korábbi évek elhatárolt vesztesége

    Veszteségelhatárolás : Jelenleg érvényes szabályozás szerint (2004.01.01-től keletkezett veszteségekre igaz) az előző évek vesztesége időbeli korlát nélkül elhatárolható. Mindig a legkorábban keletkezett veszteséget kell leírni. 2003.december 31-ig keletkezett veszteséget a következő 5 évben lehet elhatárolni (ujonnan alakult cégeknél ez 5+3 évet jelent).
    2010.évben semmilyen esetben nem kell APEH engedély a veszteség elhatárolásához !!!
  2. Adótörvény szerinti értékcsökkenés (épületek 2%, bérbeadott épület 5%, idegen ingatlanon végzett beruházás 6%, bérbeadott tárgyieszközök 30%, szám.technikai berendezések 33%, jármű 20%, 100 ezer ft. alatti beszerzésű értékű eszközök azonnali leírás 100%-ban, bútorok, egyéb berendezés 14,5%). Fejlesztési (lekötött) tartalékból beszerzett eszközökre nem lehet értékcsökkenést elszámolni !
  3. ÚJ ingatlan, szellemi termék, gép, berendezés, jármű, (telek nem ! és üzemkörön kivüli ingatlan sem !!!) stb. beruházás értéke, valamint a meglévő ingatlan korszerűsítésére/bővítésére fordított összeg - max.AEE és max.30 millió ft. További feltétel, hogy a cég egész évben magánszemélyek tulajdonában legyen. Valamint, hogy a cég az adóév utolsó napján csak kis és középvállalkozás lehet
    Mikró,kis és középvállalkozó meghatározása (együtt KKV):
    Mikrovállalkozás : éves nettó árbevétele max.2 millió euró, vagy mérlegfőösszege max.2 millió euró, átlagos állományi létszám max.10 fő
    Kisvállalkozás : éves nettó árbevétele max.10 millió euró, vagy mérlegfőösszege max.10 millió euró,átlagos állományi létszám max.50 fő
    Középvállalkozás : éves nettó árbevétele max.50 millió euró,vagy mérlegfőösszege max.43 millió euró,átlagos állományi létszám max.250 fő
    Ennél az adókedvezménynél is érdemes elidőzni, mivel jó tudni, mit tekint az adótv.például üzemkörön kivüli ingatlannak. Ilyen a lakóépület, a jóléti célt szolgáló épületek (üdülő, étterem). Egy új ingatlannál vizsgálni kell az összes körülményt. Pl. ha egy vállalkozás lakóingatlant vásárol bérbeadás céljából és e tevékenység szerepel a tevékenységi körében, jogosult a kedvezményre ! Többfunkciós épületnél akkor vagyunk jogosultak a kedvezményre, amennyiben az építési engedélyben és a használatbavételi engedélyen elkülönülnek az egyes funkciók és ennek megfelelően az ingatlan nyilvántartása !!! Vagy pl. az értéknövelő felújítás kedvezményét nem csak az ingatlan tulajdonosa, hanem bérlője is igénybe veheti ! Járműbeszerzésnél a következőkre kell figyelnünk : a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt járműre nem számolhatunk el kedvezményt ! A járműnek közvetlenül és rendszeresen kell szolgálnia vállalkozási tevékenységünket (tehát műszaki eszközként és nem egyéb eszközként kell besorolni !). Jobb ezt jó előre átgondolni, mert egy helytelenül csökkentett adóalapnál egy utólagos ellenörzés során adóhiányt, adóbirságot és késedelmi pótlékot is megállapít az APEH (pl.egy 6 millió ft-os lakásfelújítással csökkentett adóalapra utólag összességében akár 2 millió ft.adót kell kifizetnünk !) 
  4. Lekötött fejlesztési tartalék - max.AEE 50%-a, de max.500 millió ft. A lekötött fejlesztési tartalékot az adóév utolsó napjával kell az adózás előtti eredményt csökkenteni és az éves beszámolónkban ennek megfelelően, lekötött tartalékként kimutatni. A lekötött összeget 6 év alatt beruházásra kell fordítani, ha nem sikerül, kamatostul kell az adót rá megfizetni utólag. A lekötött tartalékból megvalósított beruházásra értékcsökkenés nem számolható el (az adóalap csökkentés erejéig persze). Tehát ez az adóalap csökkentési lehetőség nem más, mint egy előrehozott értékcsökkenési leírási lehetőség, nem igazi kedvezmény (de sakkozásra az adózásban kiváló)
    Számviteli elszámolás : a lekötött fejlesztési tartalékot akkor oldhatjuk fel és vezethetjük vissza (akár több részletben) az eredménytartalékba, ha megvalósítottuk a beruházást (év végén megnézzük a 161-es összegét és azt visszavezetjük az eredménytartalékba. És ugyanekkor az adóalapot ezen beruházásokra jutó adózás szerinti értékcsökkenésével csökkenteni nem lehet !!! Persze a lekötött összeg erejéig.
    Példa : 2005-ben lekötöttem 3M ft-ot. 2006.07.01-én vettem egy 5M ft-os szgk-t. Számviteli (adóalapnövelő) értékcsökkenés :
    2006-0,5 Mft,2007-1Mft, 2008-1Mft, 2009-1Mft, 2010-1Mft, 2011-05 Mft. Adótörvény szerinti (adóalapcsökkentő) értékcsökkenés : 2005-3Mft, 2006-0,5Mft, 2007-1Mft, 2008-0,5Mft. Igy már teljesen érthető, hogy itt csupán az értékcsökkenés előrehozásáról van szó.

  5. Kapott osztalék (kivéve ellenőrzött társaságtól, lsd.off-shore)
    Ellenőrzött külföldi társaság : ha székhelye, illetve a cég bevételeinek zöme nem EU-s, vagy OECD országból származik, illetve nem olyan országból, mellyel Magyarországnak van kettős adózást kizáró egyezménye. 2010.évtől már olyan zömében magyarországi bevétellel rendelkező, belföldi magánszemély legalább 10%-os tulajdonában levő cég is lehet off-shore cég, amelynek társasági jellegű adómértéke a 12,67%-ot nem érte el.
  6. Véglegesen átvett eszköz/pénzeszköz, átvállalt tartozás, elengedett kötelezettség, térítés nélküli szolgáltatás bevétele, amennyiben erre még 2009.december 31-ig sor került. Időbeli elhatárolás megszüntetése esetén legutoljára 2012.december 31-ig ! 
  7. Munkanélküli, ill.szakképző tanuló továbbfoglalkoztatása, alkalmazása esetén a TB járulék összege (max.1 évig), amennyiben a munkanélküli nem állt nála alkalmazásban a megelőző 6 hónapban és az ő felvétele miatt nem rúgott ki senkit
  8. Átlagos állományi létszámnövekedésnél a növekmény és a havi minimálbér szorzata (éves szintre átszámított), feltéve, hogy az adózónak nincs dec.31-én köztartozása és az átlagos állományi létszám az előző évben 5 fő volt - mikrovállalkozások vehetik csak igénybe
  9. Behajthatatlan követelés (kivéve : elévült és bírósági úton sem behajtható követelés) leírása, visszaírt értékvesztés, követelés eladásakor a könyv szerinti értéket meghaladó bevétel, de max.a nyilvántartott értékvesztés
    behajthatatlan követelés : az olyan követelés bekerülési értékének 20%-a, melyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki. Tehát 2010-ben nyugodtan leírhatjuk a 2008-as, nem befolyt követeléseink 20%-át. És onnantól kezdve öt év folyamán tudjuk a teljes követelést leírni.
  10. Kapott jogdíj bevételének 50%-a - max. AEE 50%-ig
    Erre a pontra érdemes külön is kitérni, mert nagyon jó adócsökkentési lehetőség azoknak, akik az agyukkal kitalált árut értékesítenek (pl.programozók, tervezők és még sokan). A legfontosabb, hogy az ügyféllel kötött szerződésben benne legyen, hogy pl.a programozó az általa létrehozott forráskódnak csak a használati jogát adja el és a számlán külön kerül feltüntetésre az általa elvégzett munka díja, valamint a használat jogdíja. Amennyiben e feltétel teljesül akár 40% adót is megspórolhatunk (ami nem kis összeg) !
    jogdíj : védjegy, szabadalom, szerzői jog, valamint ehhez hasonló jogoknak a felhasználási engedélye, vagy az ezekhez fűződő vagyoni jogok átruházásáért kapott ellenérték.
  11. Bejelentett részesedés értékesítésének árfolyam nyeresége, feltéve, hogy egy éve már birtokolja a részesedést
    bejelentett részesedés : legalább 30%-os részesedés, melyet a megszerzést követő 30 napon belül az APEH-nek bejelentettek.
  12. Műemlék épület, építményt értékét növelő felújítás költsége, feltéve, ha azt a tárgyi eszközei közt tartja nyilván;
  13. Képzett céltartalék felhasználása miatti bevétel
  14. Adóellenőrzés, önellenőrzés során bevételként elszámolt összeg
  15. Elengedett bírság (ha előtte alapnövelő volt)
  16. Terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege
  17. Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazása esetén a kifizetett bér, de max. a minimálbér - max.átlagos állományi létszám 20 fő lehet
  18. Kortárs (még élő) művésztől alkotás beszerzési értéke egyenlő részletben 5 éven keresztül, utoljára a 2009.december 31-ig beszerzett alkotásokra lehet alkalmazni !
  19. K+F költségek, alapkutatás költségei (csökkentve a kapott támogatással és az alvállalkozók költségével)
  20. Közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerződés keretében adott adomány (előbbinél 20%, utóbbinál 50%) - max.AEE

Társasági adóalap növelő jogcímek

  1. Számviteli tv.által elismert értékcsökkenési leírás (terv szerinti és terven felüli)
  2. Tárgyi eszköz, immateriális jószág kivezetésekor könyv szerinti érték
  3. Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek különösen :
    • reprezentáció és üzleti ajándék címén elszámolt ráfordítás
    • minden olyan szolgáltatás ellenértéke, mely a 200 ezer forintot meghaladja és nem utal ésszerű gazdálkodásra
    • hiányzó, selejtezett eszköz,áru nincs megfelelően jegyzőkönyvezve, vagy tárolása nem volt megfelelő és ezért ment tönkre. Tehát, ha megállapítható, hogy a vállalkozó nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére
    • megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék
    • off-shore cégnek kifizetett ellenérték, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy az a vállalkozás érdekében merült fel
    • véglegesen átadott pénzeszköz/eszköz, annak áfája (amennyiben az átvevő nem téríti meg), átvállalt kötelezettség, térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás, amennyiben
      • olyan külföldi személy kapja, amelynek államával Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatáselkerüléséről
      • ellenőrzött külföldi társaság (off-shore) cég kapja - meghatározás lásd feljebb
      • olyan személy kapja, melynek vállalkozása veszteséges. Ehhez be kell szerezni a juttatásban részesülő nyilatkozatát, hogy e nélkül a juttatás nélküli eredménye nem lesz negatív és ezt utólag a beszámolóval is alá kell támasztani !
  4. Jogerős határozatban megállapított bírság, büntetés (kivéve, ah önellenőrzéshez kapcsolódik)
  5. Követelésre elszámolt értékvesztés
  6. Behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés, kivéve, ha elengedése magánszemély, vagy kapcsolt vállalkozás javára történik
  7. Beruházási kedvezmény kétszerese (lsd.adóalap csökkentő tételek 3.pont), amennyiben az adózó a negyedik év végéig azt elidegeníti (eladja, stb), nem helyezi üzembe, nem veszi használatba
  8. Adóellenörzés, önellenőrzés során költségként elszámolt összeg
  9. Alultőkésítési szabály : nem kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsönre (kivéve hitelintézettől) fizetendő kamat összege, amennyiben a tartozás napi átlagos állománya nagyobb, mint a saját tőke napi átlagos állományának háromszorosa. Tehát pl. egy egyenlőre veszteséges (negatív saját tőkés) magyar leányvállalatnál az anya által ráterhelt kamatköltség mindig adóalap növelő tétel
  10. Átlagos állományi létszám csökkenésénél a csökkenés és az előző évi minimálbér szorzata 20%-al növelten (de max.az előző években ilyen címen elszámolt adóalapot csökkentő összeg 20%-al növelten), ha három éven belül történik a létszámcsökkenés. Kivéve, ha a csökkenés betegség, vagy szülés miatt következik be 
  11. Képzett céltartalék (kötelező céltartalékot képezni pl.garanciális kötelezettségekre, végkielégítésre)

Adókedvezmények (közvetlenül a fizetendő adóból írhatók le)

A tárgyi eszköz beszerzésre felvett hitel kamatának 40%-a - max.6 millió ft (kamatostul kell visszafizetni, ha a tárgyi eszközt három éven belül elidegenítik, vagy négy éven belül nem helyezik üzembe)

Társasági adóelőleg

Havonta kell adóelőleget fizetni, amennyiben az előző évi fizetendő adó az 5 millió ft-ot meghaladja.
Negyedévente kell adóelőleget fizetni, amennyiben az előző évi fizetendő adó kevesebb, mint 5 millió ft.
Az előző évben (2009-ben) 50 millió ft-nál nagyobb árbevételű adózónak a 2010.évi társasági adóját 2010.december 20-ig legalább 90%-ig fel kell töltenie és a várható társasági adóról ezen időpontig bevallást is le kell adnia a 01-es bevalláson. Amennyiben a feltöltés elmarad a mulasztási bírság a hiány 20%-a (a 2010.évben befizetett előlegek és a 2010.évi társasági adó különbözetének 20%-a).
A 2010.év I.és II.negyedévi előlegét a 2008.évi társasági adóbevallás alapján állapítják meg, a 2010.évi III. és IV.negyedévi társasági adóelőleget a 2008.évi bevallás alapján határozzák meg.
Figyeljünk arra, hogy a IV.negyedévi társasági adóelőleg megfizetésének időpontja 2010.december 20-a (korábban január 20-a volt) !!!
Amennyiben tárgyévi társasági adó kevesebb lesz várhatóan, mint az előző évek alapján megállapított előlegek összege és nem szeretnénk másfél évig benn pihentetni az APEH-ben a pénzünket levélben kérelmezhetjük a fizetendő társasági adóelőleg összegének mérséklését. Levelünket alá kell támasztanunk főkönyvi kivonattal, beszámolóval. Főként eredménykimutatás tervezetet kér az APEH. Fontos, hogy levelünket az előleg esedékesé válása előtt már postáznunk kell az APEH részére. Különben kérelmünket nem fogják elfogadni, az előleget nem törlik.  Amennyiben végül mégsem lesz kevesebb a tárgyévi társasági adó, mi pedig megkaptuk az előleg mérséklést/törlést, számítsunk bírságra !
honlapkészítés | Awen "Spirit of the Web" | keresőoptimalizálás | it biztonság