Társasági adó mértéke Magyarországon 2009 évben

A társasági adó általános mértéke a pozitiv adóalap 16%-a.

A kedvezményes társasági adó mértéke az adóalap 50 millió forintjáig 10% az alábbi feltételekkel (ezen felüli rész 16%-al adózik) :

• adókedvezményt nem vesz igénybe (figyelem az adókedvezmény az nem egyenlő az adóalap csökkentő és növelő jogcímekkel !)
• minimum egy fő az alkalmazottak statisztikai átlagos állományi létszáma (ebbe beleértendő az ügyvezető is!);
  átlagos statisztikai létszám számítása : havonta kell elvégeznünk az átlagolást a hónap naptári napjainak figyelembevételével (tehát, ha hó közben kezdtük meg a működést, vagy hó közben vettünk fel, ill.bocsátottunk el valakit, akkor törtszámot kapunk). Az éves átlagos statisztikai létszám a már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga. Fontos, hogy a részmunkaidősöket is egy-egy egész főnek kell tekintenünk. Törtszámnál 4-ig lefelé, 5-től felfelé kell kerekíteni. Például, ha egy cég ápr.20-án kezdte meg tevékenységét és év végéig egy fővel működik, akkor a számítás alapján az éves átlagos statisztikai létszáma 8,37/12=0,7, ami a kerekítés figyelembevételével 1 fő.
  
• legalább havi 138 ezer ft.(a minimálbér kétszerese), tehát évi 1,656 ezer ft után fizetett 2008 évben nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot minden alkalmazottja után.
  
• rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik
  Rendezett munkaügyi kapcsolat : fő vonalakban, ha különböző munkaügyi szabálysértések miatt két éven belül nem szabtak ki rá szabálysértési bírságot, munkaügyi bíróság nem állapított meg jogsértést.
• adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben elérte az elvárt jövedelem összegét (jövedelem-nyereség minimumot).
  

Különadó

A különadó mértéke a cég adózás előtti eredményének 4%-a. 2006.szeptemberétől bevezetett új sarc. Cégeknek csak akkor nem kell fizetniük, amennyiben előtársasági időszakról adnak be bevallást. Nagyon sok esetben sajnos ez az új adófajta több terhet rak a vállalkozásokra, mint a 16%-os nyereségadó. Mivel a társasági adóalapnál figyelembe veszünk sokféle adóalap csökkentési lehetőséget, viszont ennél az adónál szinte semmilyen érdemi adóalap csökkentési lehetőségünk nincs.
Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek :

• kapott osztalék (kivéve ellenőrzött külföldi társaságtól, lsd.off-shore)
• visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás,juttatás,véglegesen átvett eszköz/pénzeszköz
• térítés nélkül kapott szolgáltatás összege
• K+F költségek, alapkutatás költségei (csökkentve a kapott támogatással és az alvállalkozók költségével)
• Adóellenörzés, önellenörzés során bevételként elszámolt összeg

Az adózás előtti eredményt növelő tételek :

• nyereségre külföldön már megfizetett adó
• visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,juttatás,véglegesen átadott eszköz/pénzeszköz
• átvállalt kötelezettségek
• térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke
• adóellenőrzés,önellenőrzés során költségként elszámolt összeg

Elvárt jövedelem (jövedelem-nyereség minimum) adója

2008.január 1 óta van ez az újfajta, veszteséges vállalkozásoknak is fizetendő minimális adó. Amennyiben a társasági adóalapja, vagy az adózás előtti eredménye (a kettő közül a nagyobb) kisebb, mint az elvárt jövedelem adóalapja, akkor az adó alapja ez utóbbi összeg és az adó mértéke ennek 16%-a. Választhat úgy is, hogy kitölt az apeh részére egy 32 oldalas nyilatkozatot, de ez utóbbi megoldást senkinem nem ajánlom. Az elvárt adó összege annyira minimális, hogy egyszerűbb befizetni, mint kihívni a sorsot magunk ellen..-)
Elvárt jövedelem adóalapja :
+ Összes bevétel (árbevétel,egyéb bev., pénzügyi műveletek bevétele)
- Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)
- Eladott közvetített szolgáltatások értéke
- Külföldi telephely bevétele
Adóalap * 0,02 = Elvárt adóalap
Adó = elvárt adóalap * 0,16
 
Nem kell az elvárt jövedelem alapján adózni a következő esetben :

• az előtársasági adóévben (az alakulás évében) és az azt követő adóévben. Amennyiben a vállalkozás az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, akkor csak az első évben (megjegyezném, hogy annak nem akadtam nyomára, kinek nem kell előtársasági beszámolót készítenie, tehát továbbra is mindenkinek kell szerintem...)
  
• közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok
  
• az adózót elemi kár sújtotta az adóévben, vagy az azt megelőző évben és mértéke elérte az előző évi árbevétel legalább 15%-át. Elemi kár esetén a kár tényét tartalmazó okmányt (pl.biztosító szakvéleményét,jegyzőkönyvét), vagy ha ilyen nincs, akkor az adózó által kiállított jegyzőkönyvet (mely tartalmazza a kár tényét és mértékét) 15 napon belül el kell jutattni az apehnek. Határidő elmulasztása esetén későbbiekben már pótolni nem lehet !
  

• a 10%-os társasági adó. de minis támogatástartalma az adóalap 6%-a (az adóalap max.5 millió ft). Támogatás összege egyenlő a 10%-os adómértékkel számított értékkel.
  
• Beruházási adóalap kedvezmény (Új ingatlanok,eszközök beruházásának kedvezménye kis és középvállalkozásoknál)
• Tárgyi eszköz beszerzésre felvett hitelkamat adókedvezménye

Társasági adóalap csökkentő jogcímek

1. Korábbi évek elhatárolt vesztesége
   
   Veszteségelhatárolás : Jelenleg érvényes szabályozás szerint (2004.01.01-től keletkezett veszteségekre igaz) az előző évek vesztesége időbeli korlát nélkül elhatárolható. Mindig a legkorábban keletkezett veszteséget kell leírni. 2003.december 31-ig keletkezett veszteséget a következő 5 évben lehet elhatárolni (ujonnan alakult cégeknél ez 5+3 évet jelent).
   Nem lehet veszteséget leírni -csak külön engedéllyel- ha már megalakulás óta az 4.adóévben (tehát 2005 előtt alakultam) vagyok ÉS :
   
   
   • az adózás előtti eredményem negatív ÉS
   • adóévben legalább dupla annyi költségem és ráfordításom volt, mint bevételem, VAGY
   • az adóalap a megelőző két adóévben is negatív volt
   
   A veszteségelhatárolás iránti kérelmet a 29-es bevallás benyújtásának esedékességéig (tehát 2009.május 31-ig), vagy pótlólag feltárt veszteség esetén az önellenőrzés esedékességéig kell benyújtani. Határidő elmulasztása esetén későbbiekben már nem pótolható !
   Az adpeh az engedélyt akkor adja meg, ha a veszteség elháríthatatlan külső ok következménye, vagy ha az adózó a veszteség elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható.
   Ez utóbbi esetre van egy érdekes példám : a veszteség elhatárolási kérelmet azzal indokoltuk, hogy drasztikusan csökken az ügyfélkör az adott cégnél, a költségek csökkentése érdekében felmondta az eddig bérelt irodáját, internetet, stb. Az ügyfélkör bővítése érdekében reklámkampányba kezdett. Mindezt bizonyítottuk számlákkal,szerződésekkel. Az apehnek azonban ez nem volt elég, elutasították a kérelmet mindkét fokon, arra való hivatkozással, hogy ez a veszteség belefér a cég kockázatvállalásába. Hát akkor mondja meg nekem valaki, hogy kellett volna az adott vállalkozásnak adott helyzetben tőle elvárható módon eljárnia ??! Szóval nem könnyen adják ám az ilyen engedélyeket, sok bizonyítást, levelezést követel. Persze megpróbálni meg kell, ha van még remény a jövő évi/évekbeli nyereséges működésre.
   
2. Adótörvény szerinti értékcsökkenés (épületek 2%, bérbeadott épület 5%, idegen ingatlanon végzett beruházás 6%, bérbeadott tárgyieszközök 30%, szám.technikai berendezések 33%, jármű 20%, 100 ezer ft. alatti beszerzésű értékű eszközök azonnali leírás 100%-ban, bútorok, egyéb berendezés 14,5%). Fejlesztési (lekötött) tartalékból beszerzett eszközökre nem lehet értékcsökkenést elszámolni !
3. ÚJ ingatlan, szellemi termék, gép, berendezés, jármű, (telek nem ! és üzemkörön kivüli ingatlan sem !!!) stb. beruházás értéke, valamint a meglévő ingatlan korszerüstésére/bővítésére forditott összeg - max.AEE és max.30 millió ft. További feltétel, hogy a cég egész évben magánszemélyek tulajdonában legyen. Valamint, hogy a cég az adóév utolsó napján csak kis és középvállalkozás lehet
   Mikró,kis és középvállalkozó meghatározása (együtt KKV):
   Mikrovállalkozás : éves nettó árbevétele max.2 millió euró, vagy mérlegfőösszege max.2 millió euró, átlagos állományi létszám max.10 fő
   Kisvállalkozás : éves nettó árbevétele max.10 millió euró, vagy mérlegfőösszege max.10 millió euró,átlagos állományi létszám max.50 fő
   Középvállalkozás : éves nettó árbevétele max.50 millió euró,vagy mérlegfőösszege max.43 millió euró,átlagos állományi létszám max.250 fő
   Ennél az adókedvezménynél is érdemes elidőzni, mivel jó tudni, mit tekint az adótv.például üzemkörön kivüli ingatlannak. Ilyen a lakóépület, a jóléti célt szolgáló épületek (üdülő, étterem). Egy új ingatlannál vizsgálni kell az összes körülményt. Pl. ha egy vállalkozás lakóingatlant vásárol bérbeadás céljából és e tevékenység szerepel a tevékenységi körében, jogosult a kedvezményre ! Többfunkciós épületnél akkor vagyunk jogosultak a kedvezményre, amennyiben az építési engedélyben és a használatbavételi engedélyen elkülönülnek az egyes funkciók és ennek megfelelően az ingatlan nyilvántartása !!! Vagy pl. az értéknövelő felújítás kedvezményét nem csak az ingatlan tulajdonosa, hanem bérlője is igénybe veheti ! Járműbeszerzésnél a következőkre kell figyelnünk : a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt járműre nem számolhatunk el kedvezményt ! A járműnek közvetlenül és rendszeresen kell szolgálnia vállalkozási tevékenységünket (tehát műszaki eszközként és nem egyéb eszközként kell besorolni !). Jobb ezt jó előre átgondolni, mert egy helytelenül csökkentett adóalapnál egy utólagos ellenörzés során adóhiányt, adóbirságot és késedelmi pótlékot is megállapít az APEH (pl.egy 6 millió ft-os lakásfelújítással csökkentett adóalapra utólag összességében akár 2 millió ft.adót kell kifizetnünk !) 
4. Lekötött fejlesztési tartalék - max.AEE 50%-a, de max.500 millió ft. A lekötött összeget 4 év alatt beruházásra kell fordítani, ha nem sikerül, kamatostul kell az adót rá megfizetni utólag. A lekötött tartalékból megvalósított beruházásra értékcsökkenés nem számolható el (az adóalap csökkentés erejéig persze). Tehát ez az adóalap csökkentési lehetőség nem más, mint egy előrehozott értékcsökkenési leírási lehetőség, nem igazi kedvezmény (de sakkozásra az adózásban kiváló)
   Számviteli elszámolás : a lekötött fejlesztési tartalékot akkor oldhatjuk fel és vezethetjük vissza (akár több részletben) az eredménytartalékba, ha megvalósítottuk a beruházást (év végén megnézzük a 161-es összegét és azt visszavezetjük az eredménytartalékba. És ugyanekkor az adóalapot ezen beruházásokra jutó adózás szerinti értékcsökkenésével csökkenteni nem lehet !!! Persze a lekötött összeg erejéig.
   Példa : 2005-ben lekötöttem 3M ft-ot. 2006.07.01-én vettem egy 5M ft-os szgk-t. Számviteli (adóalapnövelő) értékcsökkenés :
   2006-0,5 Mft,2007-1Mft, 2008-1Mft, 2009-1Mft, 2010-1Mft, 2011-05 Mft. Adótörvény szerinti (adóalapcsökkentő) értékcsökkenés : 2005-3Mft, 2006-0,5Mft, 2007-1Mft, 2008-0,5Mft. Igy már teljesen érthető, hogy itt csupán az értékcsökkenés előrehozásáról van szó.
   
5. Kapott osztalék (kivéve ellenőrzött társaságtól, lsd.off-shore)
6. Véglegesen átvett eszköz/pénzeszköz, átvállalt tartozás, elengedett kötelezettség, térítés nélküli szolgáltatás bevétele 
7. Munkanélküli, ill.szakképző tanuló továbbfoglalkoztatása, alkalmazása esetén a TB járulék összege (max.1 évig), amenyiben a munkanélküli nem ált nála alkalmazásban a megelőző 6 hónapban és az ő felvétele miatt nem rugott ki senkit
8. Átlagos állományi létszámnövekedésnél a növekmény és a havi minimálbér szorzata (éves szintre átszámított), feltéve, hogy az adózónak nincs dec.31-én köztartozása és az átlagos állományi létszám az előző évben 5 fő volt - mikrovállalkozások vehetik csak igénybe
   
9. Behajthatatlan követelés (kivéve : elévült és bírósági úton sem behajtható követelés) leírása, visszaírt értékvesztés, követelés eladásakor a könyv szerinti értéket meghaladó bevétel, de max.a nyilvántartott értékvesztés
10. Kapott jogdíj bevételének 50%-a - max. AEE 50%-ig
    Erre a pontra érdemes külön is kitérni, mert nagyon jó adócsökkentési lehetőség azoknak, akik az agyukkal kitalált árut értékesítenek (pl.programozók, tervezők és még sokan). A legfontosabb, hogy az ügyféllel kötött szerződésben benne legyen, hogy pl.a programozó az általa létrehozott forráskódnak csak a használati jogát adja el és a számlán külön kerül feltüntetésre az általa elvégzett munka díja, valamint a használat jogdíja. Amennyiben e feltétel teljesül akár 40% adót is megspórolhatunk (ami nem kis összeg) !
    jogdíj : védjegy, szabadalom, szerzői jog, valamint ehhez hasonló jogoknak a felhasználási engedélye, vagy az ezekhez fűződő vagyoni jogok átruházásáért kapott ellenérték.
11. Szabályozott piacon (tőzsdén) kötött ügylet (ráfordításon felüli) bevételének 50%-a - max. AEE 50%-ig
12. Kapcsolt vállalkozástól (fizetett kamatot meghaladó) kamatbevétel 50%-a - max. AEE 50%-ig
13. Bejelentett részesedés értékesítésének árfolyam nyeresége, feltéve, hogy egy éve már birtokolja a részesedést
14. Iparűzési adó ráfordításként elszámolt összege, amennyiben dec.31-én nics az adózónak köztartozása - max.AEE
    
15. Képzett céltartalék felhasználása miatti bevétel
16. Adóellenörzés, önellenörzés során bevételként elszámolt összeg
    
17. Elengedett bírság (ha előtte alapnövelő volt)
18. Terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege
19. Szakképző tanuló alkalmazása esetén a minimálbér 12, illetve 24%-a
20. Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazása esetén a kifizetett bér, de max. a minimálbér - max.átlagos állományi létszám 20 fő lehet
21. Képzőművészeti beruházás (max.a teljes beruházási érték 1%-a)
22. Kortárs (még élő) művésztől alkotás beszerzési értéke egyenlő részletben 5 éven keresztül
23. K+F költségek, alapkutatás költségei (csökkentve a kapott támogatással és az alvállalkozók költségével)
    
24. Szabadalom, mintaoltalom megszerzésének és fenntartásának költsége - kis és középvállalkozásoknál
25. Közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetnek adott adomány (előbbinél 100%, utóbbinál 150%, tartós adományozás esetén további 20%) - max.AEE 20%-a

A 10., 11 és 12.pontok együttes összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény (AEE) 50%-át !

1. Számviteli tv.által elismert értékcsökkenési leírás (terv szerinti és terven felüli)
2. Tárgyi eszköz kivezetésekor könyv szerinti érték
3. Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek pl.:
   hiányzó, selejtezett eszköz,áru nincs megfelelően jegyzőkönyvezve, vagy tárolása nem volt megfelelő és ezért ment tönkre; megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék; off-shore cégnek kifizetett ellenérték, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy az a vállalkozás érdekében merült fel; olyan szolgáltatás ellenértéke, mely nem ésszerű gazdálkodásra utal
4. Jogerős határozatban megállapított bírság, büntetés (kivéve, ah önellenörzéshez kapcsolódik)
5. Követelésre elszámolt értékvesztés
6. Elengedett követelés (ha behajtható)
7. Véglegesen átadott pénzeszköz/eszköz, annak áfája (amennyiben az átvevő nem téríti meg), átvállalt kötelezettség
8. Beruházási kedvezmény kétszerese (lsd.adóalap csökkentő tételek 3.pont), amennyiben az adózó a negyedik év végéig azt elidegeníti (eladja, stb), nem helyezi üzembe, nem veszi használatba
9. Adóellenörzés, önellenörzés során költségként elszámolt összeg
10. Alultőkésítési szabály : nem kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsönre (kivéve hitelintézettől) fizetendő kamat összege, amennyiben a tartozás napi átlagos állománya nagyobb, mint a saját tőke napi átlagos állományának háromszorosa
11. Kapcsolt vállalkozásnak (tőle kapott kamatbevételen felül) kifizetett kamat 50%-a - kivéve kisvállalkozás
12. Átlagos állományi létszám csökkenésénél a csökkenés és az előző évi minimálbér szorzata 20%-al növelten (de max.az előző években ilyen címen elszámolt adóalapot csökkentő összeg 20%-al növelten), ha három éven belül történik a létszámcsökkenés. Kivéve, ha a csökkenés betegség, vagy szülés miatt következik be 
13. Képzett céltartalék (kötelező céltartalékot képezni pl.garanciális kötelezettségekre, végkielégítésre)

1. A tárgyi eszköz beszerzésre felvett hitel kamatának 40%-a - max. a fizetendő adó 70%-a és max.6 millió ft (kamatostul kell visszafizetni, ha a tárgyi eszközt három éven belül elidegenítik, vagy négy éven belül nem helyezik üzembe)

A szoftverfejlesztő alkalmazott bérköltségére, a könyvelői szolgáltatásokra és a könyvelőirodának adott 2007.évi adókedvezmények megszüntek !!!

Társasági adóelőleg

Havonta kell adóelőleget fizetni, amennyiben az előző évi fizetendő adó az 5 millió ft-ot meghaladja.
Negyedévente kell adóelőleget fizetni, amennyiben az előző évi fiezetndő adó kevesebb, mint 5 millió ft.
Az előző évben (2007-ben) 50 millió ft-nál nagyobb árbevételű adózónak a 2008.évi társasági adóját 2008.december 20-ig legalább 90%-ig fel kell töltenie és a várható társasági adóról ezen időpontig bevallást is le kell adnia. Amennyiben a feltöltés elmarad a mulasztási bírság a hiány 20%-a (a 2008.évben befizetett előlegek és a 2008.évi társasági adó különbözetének 20%-a).
A 2008.év I.és II.negyedévi előlegét a 2006.évi társasági adóbevallás alapján állapítják meg, a 2008.évi III. és IV.negyedévi társasági adóelőleget a 2007.évi bevallás alapján határozzák meg.
Figyeljünk arra, hogy a IV.negyedévi társasági adóelőleg megfizetésének időpontja 2007.december 20-a (korábban január 20-a volt) !!!
Amennyiben tárgyévi társasági adó kevesebb lesz várhatóan, mint az előző évek alapján megállapított előlegek összege és nem szeretnénk másfél évig benn pihentetni az APEH-ben a pénzünket levélben kérelmezhetjük a fizetendő társasági adóelőleg összegének mérséklését. Levelünket alá kell támasztanunk főkönyvi kivonattal, beszámolóval. Fontos, hogy levelünket az előleg esedékesé válása előtt már postáznunk kell az APEH részére. Különben kérelmünket nem fogják elfogadni, az előleget nem törlik.  Amennyiben végül mégsem lesz kevesebb a tárgyévi társasági adó, mi pedig megkaptuk az előleg mérséklést/törlést, számítsunk birságra !