0-5,000,000 Ft. (850 ezer ft)	17%
5,000,000 Ft felett	32%

Adó alapja : a bruttó bér 27%-al növelt összege, ezt nevezik szuperbruttónak. Tehát akinek pl. a bruttó bére 100 ezer ft, annak a szuperbruttója 127 ezer ft. Az adóterhet nem viselő járandóságokkal (pl. családi pótlék, nyugdíj) 2009.szeptembere óta meg kell növelni az adóalapot (ezeket a jövedelmeket nem kell szuperbruttósítani). Tehát nem adóznak, de feljebb tolhatják a bérjövedelmet a 32%-os adómértékbe.
Pl. ha kap valaki havi 150 ezer ft nyugdíjat és 300 ezer szuperbruttós bérjövedelmet, akkor ő durván havi 34 ezer ft után már 32%-al adózik, persze hacsak nem szüneteltetik a nyugdíját, mondván, éljen meg a béréből, minek neki még a nyugdíj is (ez a rokkant és korkedvezményes/engedményes nyugdíjasokra jelent veszélyt).

Személyesen közreműködő tagok tagi jövedelmét mostantól a tevékenységre jellemző kereset alapján kell meghatározni, amihez viszont egyenlőre semmilyen támpont nincs. A lényeg, hogy le kell írni, akár a megbízási szerződésben, akár szabályzatban, hogy adott időszakra milyen adatok, körülmények alapján (pl.ksh statisztika, konkurencia béradatai) és milyen módszerrel (piaci adatok,haszon felosztás) számította ki valaki a tagi jövedelmét. Én azt ajánlom, hogy a tulajdonosok a 2008/2009.év összes bevételéből vonják le az összes költséget (kivéve a tulajdonosok bérköltségét). És a maradék haszon (hacsak nem volt valaki veszteséges, mert akkor elég a minimálbér után adóznia) 10-50%-a közt lője be azt az összeget a piaci körülmények figyelembevételével, amit tagi jövedelemként majd kimutat. Főként azért is érdemes ezen komolyabban elgondolkodni, mivel most már osztalékként sem lesz "olcsóbb" kivenni a nyereséget a cégből, mint tagi jövedelemként.
Vegyünk egy példát, ami szerintem optimális (még megfizethető, mindenki által elfogadható) tulajdonosi jövedelmet és adófizetési mértéket mutat :
- éves összes bevétel 15,5 millió ft.
- éves összes költség (kivéve a tagi jövedelmeket) 8,8 millió ft.
- a tagi jövedelemre fordítható teljes nyereség 6,7 millió ft. Ebből beruházásra, a vállalkozás fejlesztésére fordítani szándékozott összeg pl. 1,5 millió ft. A két tulajdonos úgy látja, hogy a fennmaradó összeg 80%-át teljes egészében ők szeretnék jövedelemként maguknak kimutatni. Tehát 4,16 millió ft marad, az személyenként 173 ezer ft-ot jelent. Ennek az összegnek fedeznie kell a szuperbruttót, valamint annak járulékait. Ha ezt leosztjuk 1,285-el, akkor megkapjuk, hogy mennyi a tulajdonos szuperbruttója. Esetünkben ez 134,600 ft. Ekkor a bruttó bér kb. 106 ezer ft, a nettó bér pedig (adójóváírás nélkül) 65 ezer ft. A teljes adóteher 71 ezer ft. Ez az éhenhalásnál egy kicsit több. Persze mindenkinél egyedileg figyelni kell arra, hogy mennyi a kiadása. A legfontosabb, hogy egy háztartás kiadásait a legális jövedelmeknek fedezniük kell. Talán a legjobb innen kiindulni és visszafelé kiszámolni a minimálisan szükséges tagi jövedelmet. Aztán ezt alátámasztani a bla-bla szöveggel, statisztikákkal.

Adójóváírás : alkalmazottaknak jár (megbízási szerződéses ügyvezetőknek nem !!!), havi 15,100 ft., de max. a bér 17%-a. Teljes egészében évi 3,188,000 ft jövedelemig lehet érvényesíteni, 4,698,000 ft-tól egyáltalán nem jár, a két összeg közti éves jövedelemnél pedig egyre csökkenő mértékben jár.

Adónyilatkozatok : nagyon fontos, hogy munkáltatónk részére az év elején helyesen nyilatkozzunk. Főként arról, hogy az éves várható összes jövedelmünk (szuperbruttó bérünk, a családi pótlék, nyugdíj, esetleg a bérleti díjból származó jövedelmünk) az 5 millió forintot nem haladja meg. Ha ugyanis rosszul számoltunk és év végén mégis 5 millió forintnál nagyobb az összjövedelmünk, akkor 12%-os bírságot kell fizetnünk a különbözet adóhiányára. De ugyanígy járhatunk, ha kértünk adójóváírást és az év végi összjövedelmünk meghaladja a 3,188,000 ft-ot, így az adójóváírás helytelen igénybevétele miatt fizetendő adónk keletkezik. Igazi matematikai zseninek kell lennünk, hogy mindent figyelembe véve jól nyilatkozzunk (én mindenképp kérném a könyvelő tanácsát).

És még egy jótanács : érdemes akinek csak lehet, munkavállalóként a cégben dolgoznia. Igaz, ez társasági szerződés módosítást igényel, de ennek költsége pár hónap alatt megtérül már csak az adójóváírásból is ! Pl. sok-sok vita után most már bizonyos, hogy a bt egyedüli beltagja is lehet munkaviszonyos, ha a társasági szerződés a munkáltatói jogokat a kültagra hárítja.

Az adómentes és kedvezményes adózású munkáltatói juttatások 2010-ben

Megszűnik a külföldi kiküldetés napidíjának 15 eurós adómentesen adható összege !
A reprezentációs kiadások (éttermi meghívás, céges evés-ivászat, stb) szerencsére "csak" a társasági adóalapot növelik, mivel a társasági adótörvény többé nem ismeri el őket költségként. De 

Háromféle adózás szerint adhatunk ezentúl juttatásokat a munkavállalóinknak, személyesen közreműködő tulajdonosoknak és azok hozzátartozóinak (kivételekkel!) :

1. Adómentes marad :

• Munkáltató által átvállalt internet díja, vagy min.két évig a munkáltató által használt számítógép kedvezményes, vagy ingyenes megszerzése, illetve számítógép beszerzésre jogosító utalvány;
  
• Munkásszálláson, szolgáltai lakásban történő elhelyezés, avagy, ha a munkáltató legalább két alkalmazottjának bérel lakást, akkor az már munkásszállásnak minősül. Az alkalmazottak lakóhelye más településen kell legyen, mint a munkahelyük;
• Kizárólag a kockázati halál esetére szóló életbiztosítás, balesetbiztosítás munkáltató által fizetett díja;
• Munkáltató által munkaválalló részére adott munkaruházati termék
  Munkaruházati termék : olyan egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint ezek tartozékai, melyet a munkavállaló egészségének védelme, utcai ruhájának megóvása céljából visel. Vagy olyan munkaruházati termék, mely megkülönböztető jellegű (pl.pincér, bíró, stb);
• Csoportos személyszállítás;

2. 25%-os kulccsal adózik, véleményem szerint még mindig érdemes kihasználni, mivel fele annyiba sem kerül, mint a munkabér :

• Bármely vendéglátóhelyre, melegétkeztetésre szóló utalvány havi 18 ezer ft / főig;
• Üdülési csekk, melyet a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátott ki. Adható alkalmazottaknak, személyesen közreműködő tagoknak és azok közeli hozzátartozóinak - évente max.egy havi minimálbér / fő (2010-ben 73,500 Ft);
  A magánszemélynek neve és adóazonosító jele feltüntetésével nyilatkoznia kell, hogy az évben még honnan kapott, ill.vett üdülési csekket. A munkáltatónak az általa juttatott üdülési csekkekről K53-as bevallást kell leadnia január 31-ig !
• Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, ami az adott munkakör betöltéséhez szükséges (ide tartozhat pl. egy nyelviskolai kurzus, vagy egy továbbképzés is) - évente max. havi minimálbér két és félszerese / fő (2010-ben 183,750 Ft). Személyesen közreműködő tagok továbbképzésének költségét is átvállalhatja a cég. És már az sem fontos, hogy a számla a cég nevére szóljon, vagy nem ő a költségviselő;
  
• Július és október között annak az alkalmazottnak adott iskolakezdési támogatás, akinek családi pótlékra jogosult gyermeke van. A támogatás mindkét szülőnek jár, még ha egy helyen is dolgoznak. A támogatás a részmunkaidőben dolgozóknak is jár (ugyanekkora értékben) ! Az iskolakezdési támogatás mértéke a minimálbér max. 30%-a, jelenleg 22,050 ft  gyermekenként. Ebből tankönyveket, tanszert és ruházati termékeket vehetünk, számlát a munkáltató nevére kell kérnünk. Külön nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak a nyújtott iskolakezdési támogatásról. De ez egyébként minden adott juttatásról igaz. Dokumentálni kell mindent;
• Munkáltató nevére szóló számlára megvásárolt, a munkavállaló helyi utazására szóló bérlet. Itt jegyezném meg, hogy aki igazán jól akar járni, az 2009.év végén egész éves bérleteket vesz és ki is osztja őket még 2009.évben. Igy akciósan veszi meg a bérletet (kilépő esetén az új munkavállaló majd használhatja) és még 2009.évi adójogszabályok alapján adómentesen adható !!! Ugyanígy érdemes eljárni az üdülési csekkekkel, a kisértékű csekély ajándékutalványokkal, stb is;
  
• Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, maximum dolgozónként a minimálbér 50%-ig, azaz 2010-ben max.havi 36,750 ft-ig(cégtulajdonosoknak és azok közeli hozzátartozójának nem jár!);
• Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett munkáltatói hozzájárulás, maximum dolgozónként a minimálbér 50%-ig, azaz 2010-ben max.havi 36,750 ft-ig (cégtulajdonosoknak és azok közeli hozzátartozójának nem jár!);
• Magánnyugdíjpénztárba fizetett tagdíj-kiegészítés(cégtulajdonosoknak és azok közeli hozzátartozójának nem jár!);
  
• Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, maximum dolgozónként a minimálbér 30%-ig, azaz 2010-ben max.havi 22,050 ft-ig(cégtulajdonosoknak és azok közeli hozzátartozójának nem jár!);
• Önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, maximum dolgozónként a minimálbér 30%-ig, azaz 2010-ben max.havi 22,050 ft-ig(cégtulajdonosoknak és azok közeli hozzátartozójának nem jár!);

3. Természetbeni juttatásként (közel 100%-al) adózik, nem ajánlom senkinek-)) :

• Hideg étkeztetésre szóló utalvány;
• Művelődési intézményi szolgáltatás (kultúra utalvány);
• Munkáltató által munkavállalónak max.évi három alkalommal adott ajándék (termék, utalvány, szolgáltatás;

Mindenekelőtt fel kell hívnunk a kis cégek figyelmét (ahol nincs kollektív szerződés), hogy dolgozóiknak azonos feltételekkel kell adómentes juttatásokat nyújtania ! Bár ez idén változott, enyhítettek a szigoron : kikötheti belső szabályzatban, hogy a felsővezetőknek többet ad a cég, mint a középvezetőknek, alkalmazottaknak. Vagy, hogy a régebben ott dolgozóknak ad többet. Egyszóval leszabályozva, csoportokba szedve az alkalmazottakat, pontosan rögzítve a feltételeket adhatunk több adómentes juttatást az egyiküknek, mint a másikuknak. Diszkriminálni továbbra sem lehet, de adhat eltérő mértékű éves felhasználható keretet a munkáltató (kafeteria keret), azon belül minden alkalmazott igényeinek megfelelően válogathat. Természetesen e keret mértékét a munkaszerződésben rögzíteni kell és ha éven belül az alkalmazott valamilyen oknál fogva nem tudta kihasználni a keretet, akkor a fel nem használt összeget számára ki kell fizetni munkabérként.
Itt szeretném felhívni a munkavezetők figyelmét, hogy amennyiben titoktartási záradékot, vagy egyéb speciális kikötést tesznek a munkaszerződésben, azt meg is kell fizetniük, mert ha nem, úgy e kikötés semmisnek minősül. Tehát pl., ha szerepel a szerződésben, hogy a munkaviszony megszűnését követően az alkalmazott nem helyezkedhet el egy évig ugyanazon a területen, de a szerződésben nincs kikötve, hogy ezért havonta kap 100 forint pótlékot, akkor e kikötés semmis.

Az egyéni korlátokon felüli rész már adóköteles béren kívüli juttatásnak számít. Erre a részre már 54% szja-t, a 27%-al megnövelt (szuperbruttósított) adóalapra 27% EHO-t kell fizetni. Az adót bevallani a következő év májusi bevallásában kell.

Adókedvezmények 2010-ben

Az adókedvezményeket eltörölték 2010-ben. Csak a súlyosan fogyatékosok (akár egy cukorbetegségben szenvedő is idetartozhat, ha megvan róla az orvosi igazolása !) kedvezménye (mértéke havonta a minimálbér 5%-a, tehát havi 3,675 forint) és a családi kedvezmény, melynek mértéke eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 ezer ft. Ez utóbbi kedvezmény feltétele, hogy legalább három gyermekünk legyen, és legalább egyikük után még kapjuk a családi pótlékot.

És megmaradt az a lehetőség, hogy átirányítsuk személyi jövedelemadónkat, ill.annak egy részét az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, vagy önkéntes kölcsönös egészségbiztosítási és önsegélyező számlánkra. A kedvezmény korlátja a nyugdíj vagy egészségbiztosítási számláinkra tárgyévben befizetett összeg 30%-a, de max.100 ezer ft. Ez annyit jelent, hogy aki szeretne nyugdíjáról, vagy egészségéről előre gondoskodni, annak érdemes decemberben pl. 330 ezer ft-ot átutalni a nyugdíjpénztári számlájára és akkor a fizetendő szja-ból (ill.a munkáltató év közben tőle levont szja-jából) 99 ezer ft-ot nem az apehnek, hanem a saját nyugdíjszámlájára utaltathat.

Cégautóadó

Alapvetően változtattak az eddigi cégautó adóztatási gyakorlaton. Az adóalanyok körét jelentősen kiterjesztették, igaz, a fizetendő adó mértékét pedig jelentősen csökkentették. Eddig, aki fizetett, az havi szinten (egy normálisabb autó után) legalább 40-50 ezer ft-ot fizetett. Ők most megússzák majd ezen összeg akár harmadával.

Akinek a cég nevén van a személygépkocsi, ott nincs kérdés, fizetni kell a cégautóadót (mivel mindenképp számolunk el pl.értékcsökkenést a szgk.után). Ott pedig, ahol az alkalmazottak, cégtulajdonosok a saját nevükön levő személygépkocsit állítják a cég szolgálatába, kétféle út lehetséges. Az egyik, hogy szó nélkül fizetjük ezen gépkocsik után a cégautóadót és vezetjük az eddigi útnyilvántartást, ami alapján a kilóméter költségtérítéseket adjuk. A másik megoldás, hogy az eddig vezetett útnyilvántartások megnevezését megváltoztatjuk kiküldetési rendelvényre (a kiküldetési rendelvények kötelező tartalmi elemei szinte megegyeznek az útnyilvántartásunkra eddig írtakkal). És ezzel a megoldással elkerülhetjük a cégautóadót. Szintén nem kell fizetnünk a cégautóadót, ha csak a 9 ft-os munkába járási költségtérítést fizetjük a munkavállalónak, semmi mást. A kiküldetési rendelvénynek sok fontos tartalmi kritériumnak kell megfelelnie : kétpéldányos bizonylat, mely tartalmazza az üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, apeh üzemanyagárát az adott hóra, az szgk.üzemanyag fogyasztási normáját. Fogyasztási apeh norma : gázüzeműnél 1000 köbcentiig 8 liter/100 km, 1001-1500 köbcenti közt 9 l/100 km, 1501-2000 köbcenti közt pedig 10 l/100 km. Gázolajüzemű szgk-nál 1500 köbcenti hengerűrtartalomig 6 liter/100 km, 1501-2000 köbcenti közt pedig 7 l/100 km.

Cégautóadót kell fizetni 2009-től mindenkinek, aki költséget számol el az adott hónapban egy személygépkocsira (ez jelenthet csak biztosítási dijat, de jelenthet benzin költségtérítést útnyilvántartás alapján). Tehát ezentúl mindegy, hogy ki az szgk. tulajdonosa, a munkavállaló magánszemély, a cégtulajdonos, vagy a cég ! fizetnie kell a lizingbevevőnek is, vagy a belföldön a szgk-t használónak is, még ha nem is ők szerepelnek a forgalmiban üzembentartóként (megint bezártak egy kiskaput, csak így tovább...-)) !!

Csak abban a  hóban kell cégautóadót fizetni, amely hó előtti hóban bármilyen költséget elszámoltunk a szgk-ra.

A cégautóadó havonta fizetendő mértéke 2010-ben 1600 köbcenti hengerűrtartalomig (vagy 1200 köbcenti kamratérfogatig) 7,000 ft, minden egyéb esetben 15 ezer ft.

Az adót negyedévente, a negyedévet követő hó 20-ig kell bevallani és megfizetni.

Tehergépkocsi, vagy személygépkocsi ?

És utolsósorban azt hiszem érdemes részletesebben kitérni arra a kérdésre, hogy milyen szempontokat kell vizsgálnunk annak megállapításánál, hogy az általunk vett platós kisteherautó valóban kisteherautónak minősül e. Tehát az áfa levonható e utána az áfa tv. alapján és cégautóadót nem kell e utána fizetnünk az szja tv. alapján.
Áfa tv.szempontjából egyszerűbb a helyzet. A frissen beszerzett tehergépjárműveknél csak a számlán levő VTSZ (vámtarifaszámot) kell megvizsgálnunk. Amennyiben ez nem 8703, akkor levonhatjuk az áfát. Azonban figyelnünk kell arra, hogy 2002.júliusában minden gépkocsit átsoroltak a tv.i szabályozások változása miatt ! Tehát meg kell vizsgálnunk, hogy az általunk most használtan veendő, de 2002-ben gyártott tehergépjármű az új 2002.júliusi besorolás szerint is tehergépjárműnek minősül e ! Könnyebbség, hogy amennyiben ezeken a régi besorolású tehergépjárműkön időközben nem végeztek átalakítási munkálatokat (plusz ülések behelyezése, vagy a rögzítők megléte, stb), akkor ezek ma is tehergépjárműnek minősülnek. Áfa szempontból a következők a feltételek jelenleg :

• furgon tipus : vezetőfülkét gyári térelválasztó különíti el a rakodótértől; max.3 személy szállítható benne; raktérben nincs ülésrögzítési lehetőség (tehát amennyiben más kerültek bele beépítésre ülések utólag, akkor a tehergk.besorolás azonnal átcsap személygépkocsi besorolásba !)
  
• "pick-up" tipus : bruttó tömege max.5 tonna; minimális hasznos teherbírásuk 2500 kg.
• zárt karosszériás terepjáró : személygépkocsi
• "puttonyos" haszongépjármű : gyári térelválasztó elem a vezetőfülke és a rakodótér között; 2 fő szállítására alkalmas
• hagyományos áruszállító : bruttó tömegük nagyobb, mint 5 tonna;
  

Szja szempontjából a következőkre figyeljünk :

• vezetővel együtt max.8 személy szállítására alkalmas
• vegyes használatú, max. 2500 kg.együttes tömegű
• rakodótere kettőnél több utas szállítására alkalmas (akár oldható ülésrögzítéssel)

Tehát, ha vettünk egy 2700 kg-os megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművet, melynek vtsz száma 8704, az szja szerint már nem lehet szgk, tehát cégautóadót nem kell fizetnünk. Az áfa szempontokat végigellenőrizve is tehergépkocsinak minősül, tehát levonható a beszerzés 20%-os áfája, az évi 20%-os értékcsökkenési leírás megengedett, a gázolaj és a javítási ktg-k áfája is levonható ! Egyetlen teendő van, hogy minden megtett útról menetlevelet kell készíteni !