0-1,700,000 Ft. (306 ezer ft)	18%
1,700,000 Ft felett	36%

Adójóváírás : alaklamzottaknak jár (megbízási szerződéses ügyvezetőknek nem !!!), havi 11,340 ft., de max. a bér 18%-a. Teljes egészében évi 1,250,000 ft jövedelemig lehet érvényesíteni, 2,762,000 ft-tól egyáltalán nem jár, a két összeg közti éves jövedelemnél pedig egyre csökkenő mértékben jár.

Adómentes juttatások 2008-ban

Mindenekelőtt fel kell hívnunk a kis cégek figyelmét (ahol nincs kollektív szerződés), hogy dolgozóiknak azonos feltételekkel kell adómentes juttatásokat nyújtania ! Nem mondhatja azt, hogy melegétkeztetési utalványt csak ennek, annak, amannak ad, viszont a másiknak fizet munkáltatói hozzájárulást az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba. Tehát nem lehet diszkriminálni, legfeljebb úgy lehet megoldani a kérdést, hogy mindenkinek ad egy éves felhasználható keretet (a nagyoknál ez a kafeteria), azon belül minden alkalmazott igényeinek megfelelően válogathat.

1. Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, maximum dolgozónként a minimálbér 30%-ig, azaz 2008-ban max.havi 20,700 ft-ig adómentes
2. Önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, maximum dolgozónként a minimálbér 30%-ig, azaz 2008-ban max.havi 20,700 ft-ig adómentes
3. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, maximum dolgozónként a minimálbér 50%-ig, azaz 2008-ban max.havi 34,500 ft-ig adómentes
4. Bármely vendéglátóhelyre, melegétkeztetésre szóló utalvány havi 12 ezer ft / főig, készételre szóló utalvány havi 6 ezer ft / főig.
5. Munkáltató által átvállalt internet díja, vagy min.két évig a munkáltató által használt számítógép kedvezményes, vagy ingyenes megszerzése, illetve számítógép beszerzésre jogosító utalvány.
   
6. Üdülési csekk, melyet a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátott ki. Adható alkalmazottaknak, személyesen közreműködő tagoknak és azok közeli hozzátartozóinak - max.havi minimálbér / fő (2008-ban 69 ezer Ft)
   A magánszemélynek neve és adóazonosító jele feltüntetésével nyilatkoznia kell, hogy az évben még honnan kapott, ill.vett üdülési csekket. A munkáltatónak az általa jutatott üdülési csekkekről K53-as bevallást kell leadnia január 31-ig !
7. Július és október között annak az alkalmazottnak adott iskolakezdési támogatás, akinek családi pótlékra jogosult gyermeke van. A támogatás mindkét szülőnek jár, még ha egy helyen is dolgoznak. A támogatás a részmunkaidőben dolgozóknak is jár. Az iskolakezdési támogatás mértéke a minimálbér max. 30%-a, jelenleg 20,700 ft  gyermekenként. Ebből tankönyveket, tanszert és ruházati termékeket vehetünk, számlát a munkáltató nevére kell kérnünk. Külön nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak a nyújtott iskolakezdési támogatásról. De ez egyébként minden adómentes támogatásról igaz. Dokumentálni kell mindent !
8. Munkáltató nevére szóló számlára megvásárolt, a munkavállaló helyi utazására szóló bérlet.
9. Vetélkedő esetén adott tárgyjutalom 5 ezer ft-ig, vagy az adott érem, trófea értékhatár nélkül.
   
   ha pl. egy munkáltató óránként rendez pénztárosai között vetélkedőt, hogy ki a gyorsabb, ügyesebb, akkor akár óránként is adhat 5 ezer ft-ért tárgyjutalmat. Vagy adhat a nyertesnek akár 18 karátos aranyból készült érmét is !
   
10. Munkáltató által munkavállalónak max.évi három alkalommal adott ajándék (termék, utalvány, szolgáltatás) - alkalmanként max. 6,900 ft-ig (minimálbér 10%-áig)
    
11. Munkásszálláson történő elhelyezés, avagy, ha a munkáltató legalább két alkalmazottjának bérel lakást, akkor az már munkásszállásnak minősül. Az alkalmazottak lakóhelye más településen kell legyen, mint a munkahelyük.
12. Kizárólag a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, balesetbiztosítás munkáltató által fizetett díja
    
13. Munkáltató által munkaválalló részére adott munkaruházati termék
    Munkaruházati termék : olyan egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint ezek tartozékai, melyet a munkavállaló egészségének védelme, utcai ruhájának megóvása céljából visel. Vagy olyan munkaruházati termék, mely megkülönböztetó jellegű (pl.pincér, bíró, stb).
14. Munkáltató hitelintézet útján nyújtott, lakáscélú felhasználásra adott, vissza nem fizetendő támogatásából az 1 millió ft-ot meg nem haladó rész (max.az építési költség,vagy a vételár 30%-a, valamint még feltétel, hogy a lakás nem haladhatja meg az államilag támogatott méltányolható lakásigényt). Az elengedett tartozásról a mnukáltatónak január 31-ig bevallást kell leadnia az Apeh felé.
    
15. Köztisztviselőknek ruházati költségtérítés
16. Egyenruha pénzbeli megtérítése
17. Munkáltató által jutatott védőeszköz, baleset és egészségvédelmi eszközök (pl.szemüveg a monitorhoz)
18. Pedagógusoknak szakkönyv vásárlásra adott összeg
19. Kifizető által reklám céllal adott árengedmény, visszatérítés,vagy más kedvezmény, árura, szolgáltatásra váltható érték, adott áruminta. További feltétel, hogy a nyílvánosan meghírdetett reklámkampány magánszemélyek széles körében kerüljön meghírdetésre. Nem ide tartozik a vetélkedő, verseny, vagy sorsolás eredményeképp adott jutalom (amennyiben a sorsolás nem minősül szerencsejátéknak) !

Itt szeretném megjegyezni, hogy a lakásszerzés kedvezménye 2008-tól megszünt ! Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amennyiben 2008-ban lakásértékesítésből jövedelmünk származik (a jövedelemszerzés időpontja a  szerződés Földhivatalhoz történő benyújtásának napja !), azt le kell adóznunk, attól függetlenül, hogy jövedelmünket esetleg lakás szerzésre fordítottuk-e, vagy sem. Nagy könnyebbség viszont, hogy amennyiben a lakást 5 éve, vagy régebben vettük, értékesítése mindenképpen adómentes lesz.
A munkáltató egy munkavállalójának évente összességében legfeljebb 400 ezer ft-ot adhat a következő juttatásokból :
- önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás
- önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás
- üdülési csekk
- iskolakezdési támogatás
- átvállalt tandíj
- átvállalt internethasználat díja, számítógép juttatásnál a sz.gép szokásos piaci értéke
- megtérített utazási bérlet

Ez annyit jelent, hogy ha a munkáltató által alkalmazottjának adott fenn felsorolt adómentes juttatások összértéke eléri egy évben (vagy, ha az alkalmazott év közben lépett be a munkáltatóhoz, akkor az arányos részt) a 400 ezer ft-ot, akkor az azon felüli rész már adóköteles béren kívüli juttatásnak számít. Erre a részre már 54% szja-t, 11% EHO-t és 3% munkaadói járulékot kell fizetni. Az adót bevallani a következő év májusi bevallásában kell.
Most nézzünk egy példát arra, hogy egy cég hogyan tudja maximálisan kihasználni az adómentesen adható juttatások körét, úgy, hogy még véletlenül se adózzon utánuk.

Katinkát a cég irodavezetőként alkalmazza, Katinka havi bére bruttó 160 ezer ft, amiből kb. 100 ezer ft-ot kap kézhez. Azonban havonta kb. 60 ezer ft-ot zsebre tesz adómentes juttatás formájában :
- Mivel Katinkának nagyon fontos az egészsége, munkáltatója havi 20 ezer ft-ot fizet Katinkának önsegélyező egészségpénztárba. Ezen összeg sokmindenre felhasználható : gyógyüdülés, mindenféle -uszodai,edzőtermi,stb- bérlet, vizitdíj, sporteszközök, egyes gyógyszerek, gyógytermékek, stb. Ez éves szinten 240 ezer ft-ot tesz ki.
- Évente egy alkalommal a maga és párja részére üdülési csekket kap a munkáltatójától. Ez évente 138 ezer ft-ot jelent. Az üdülési csekket szinte bármely belföldi szállodában elfogadják.
- Katinkának egy gyermeke után jár az iskolakezdési támogatás is, ezért kap egyszeri 23 ezer ft-ot a munkáltatótól utalvány formájában.
Igy Katinka ki is merítette az éves 400 ezer ft-os keretét. De ezen felül még a keretbe nem tartozó következő adómentes juttatásokban állapodott meg munkáltatójával :
- Melegétkeztetésre szóló utalvány, amivel az irodába kiszállított ebéd egy részét azért ki tudja fizetni. Ez évente 144 ezer ft-ot jelent.
- Munkáltatója Katinka részére kockázati életbiztosítást köt, melynek kedvezményezettje a gyermeke. Ennek éves díja 72 ezer ft. Ezt kifejezetten Katinka kérte, mivel így sokkal nyugodtabban indul dolgozni. Tudván, ha vele bármi is történne, gyermeke jövője biztosítva lenne. Legalábbis egy szép lakásra elég lenne az életbiztosítás után kapott összeg.
- Katinka a saját autójával jár be munkahelyére, ez kb. napi 40 km-t jelent. Busszal több átszállással háromszor annyi időbe kerülne beérnie munkahelyére, így jár neki a költségtérítés, még úgy is, hogy munkáltatójával azonos városban lakik. Munkáltatója vállalta, hogy a munkábajárás kapcsán felmerülő benzinköltséget megtéríti. Ez esetünkben éves szinten (jelenleg 9 ft-os költségtérítés jár km-ként) kb. 90 ezer ft-ot jelent.

Ennél többet a jelenlegi szigorú törvényi szabályozás mellett nem lehet adómentesen adni. De azért havi 60 ezer ft-nyi adómentes juttatás sem semmi. Így a munkavállaló és a munkáltató is jól jár, elégedett...

Cégautóadó

A cégautóadó havonta fizetendő mértéke 2008-ban a következő (a személygépkocsi beszérzési értékétől függően az első négy éveben):

beszerzési érték	SZJA	EHO és munkaváll.jár	Összes adóteher
500 ezer - 1 millió ft.	8 ezer ft	2,240 ft	10,240 ft
1 M - 2 M ft.	12 ezer ft	3,360 ft	15,360 ft
2 M - 3 M ft.	20 ezer ft	5,600 ft	25,600 ft
3 M - 4 M ft.	26 ezer ft	7,280 ft	33,280 ft
4 M - 5 M ft.	32 ezer ft	8,960 ft	40,960 ft
5 M - 8 M ft.	42 ezer ft	11,760 ft	53,760 ft

Az 5.évtől kezdődően az adóteher a felére csökken.
Lizingelt, bérelt gépjárműnél -ha a szerződésben nincs kikötve, hogy a bérbeadó fizeti a cégautóadót- akkor nekünk, mint üzembentartónak kell fizetnünk !

Először is tudnunk kell, hogy miért érdemes cégautóadót fizetnünk : hát hogy nyugodtan tudjuk a fejünket álomra hajtani -)) Mert ugye, ha a személygépkocsit a cég nevére vettük, akkor szinte lehetetlen kizárnunk a magáncélú használatot. Legalábbis nagyon körülményes (belső szabályzat, magáncélú használatra külön saját gépkocsi, külön parkolóhely bérlet a munkahelyen a cégautónak, és minden egyes kilóméterről útnyilvántartás, de legjobb a menetlevél). És még ha minden feltételnek megfelelünk, azért jobb, ha havonta kiszámlázzunk magunknak magáncélú használatot. Tehát sok folyamatos adminisztrációt, nyilvántartást és időt megspórolunk, ha inkább leperkáljuk az apehnek a havi fix pénzt.

Tegyük fel, hogy vettünk a cég nevére egy autót 1,960 ezer ft-ért. Ekkor a havi cégautóadó mértéke kb.15 ezer ft. Ennek megfizetése fejében viszont nem kell útnyilvántartással, belső szabályzatokkal vacakolni.
A gépkocsi öt év alatt költségként elszámolható (általában 90%-a, 10%-a maradványérték !), ez jelen esetben 1,764 ezer ft-ot tesz ki.
Minden szerviz, biztosítási díj, adó és benzinköltség elszámolható, ez évente legyen mondjuk 800 ezer ft.
Az első öt évben így évente kb.231 ezer ft társasági és különadót spóroltunk. Persze csak akkor, ha nyereséges a cég ! Összességében tehát nem járunk rosszul, mivel a fizetendő cégautóadót ütik az elszámolható költségek miatti csökkenő adóterhek.

Mindenki maga döntheti el, megéri e neki.

Persze a legegyszerűbb (és legolcsóbb) megoldás, ha magánszemély tulajdonos, vagy alkalmazott a saját személygépkocsiját használja hivatai célra, erről útnyilvántartást vezet és a cég apeh átalány (vagy benzinszámlák) alapján megtéríti neki a benzinköltségeket. Ekkor szó nincs cégautóadóról.

Tehergépkocsi, vagy személygépkocsi ?

És utolsósorban azt hiszem érdemes részletesebben kitérni arra a kérdésre, hogy milyen szempontokat kell vizsgálnunk annak megállapításánál, hogy az általunk vett platós kisteherautó valóban kisteherautónak minősül e. Tehát az áfa levonható e utána az áfa tv. alapján és cégautóadót nem kell e utána fizetnünk az szja tv. alapján.
Áfa tv.szempontjából egyszerűbb a helyzet. A frissen beszerzett tehergépjárműveknél csak a számlán levő VTSZ (vámtarifaszámot) kell megvizsgálnunk. Amennyiben ez nem 8703, akkor levonhatjuk az áfát. Azonban figyelnünk kell arra, hogy 2002.júliusában minden gépkocsit átsoroltak a tv.i szabályozások változása miatt ! Tehát meg kell vizsgálnunk, hogy az általunk most használtan veendő, de 2002-ben gyártott tehergépjármű az új 2002.júliusi besorolás szerint is tehergépjárműnek minősül e ! Könnyebbség, hogy amennyiben ezeken a régi besorolású tehergépjárműkön időközben nem végeztek átalakítási munkálatokat (plusz ülések behelyezése, vagy a rögzítők megléte, stb), akkor ezek ma is tehergépjárműnek minősülnek. Áfa szempontból a következők a feltételek jelenleg :

• furgon tipus : vezetőfülkét gyári térelválasztó különíti el a rakodótértől; max.3 személy szállítható benne; raktérben nincs ülésrögzítési lehetőség (tehát amennyiben más kerültek bele beépítésre ülések utólag, akkor a tehergk.besorolás azonnal átcsap személygépkocsi besorolásba !)
  
• "pick-up" tipus : bruttó tömege max.5 tonna; minimális hasznos teherbírásuk 2500 kg.
• zárt karosszériás terepjáró : személygépkocsi
• "puttonyos" haszongépjármű : gyári térelválasztó elem a vezetőfülke és a rakodótér között; 2 fő szállítására alkalmas
• hagyományos áruszállító : bruttó tömegük nagyobb, mint 5 tonna;
  

Szja szempontjából a következőkre figyeljünk :

• vezetővel együtt max.8 személy szállítására alkalmas
• vegyes használatú, max. 2500 kg.együttes tömegű
• rakodótere kettőnél több utas szállítására alkalmas (akár oldható ülésrögzítéssel)

Tehát, ha vettünk egy 2700 kg-os megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművet, melynek vtsz száma 8704, az szja szerint már nem lehet szgk, tehát cégautóadót nem kell fizetnünk. Az áfa szempontokat végigellenőrizve is tehergépkocsinak minősül, tehát levonható a beszerzés 20%-os áfája, az évi 20%-os értékcsökkenési leírás megengedett, a gázolaj és a javítási ktg-k áfája is levonható ! Egyetlen teendő van, hogy minden megtett útról menetlevelet kell készíteni !